| Szarvas az országunk délkeleti részén, a Nagy-Alföld közepe táján, a Hármas-Körös mentén terül el. E helység és környéke már a honfoglalás előtti évezredekben is lakott volt: Anonymus gestájában Szarvas-halom (Cervino monte) néven szerepelt. A török idő végére szinte teljesen megsemmisült. |
| |
| A térségbe új életet az osztrák br. Harruckern János György hozott 1722-ben, amikor ezt a délkeleti országrészt magyar és (tót) szlovák telepesekkel népesítette be. Azóta kétnyelvű ez a közel 20 ezer lakosú kisváros. |
| |
| Az ország ezen délkeleti részét a XIX. században itt lezajlott agrárszocialista mozgalmak miatt nevezzük "Viharsarok"-nak. |
| |
| A szarvasi Holt-Körös pontján van a Trianon előtti Magyarország geometriai középpontja, amelyet egy szélmalom utánzatú emlékmű jelöl. Ez ma országos védettségű történelmi emlékhely. |
| |
| Szarvasnak, mint településnek a története és neve 1767-t.l elválaszthatatlan Tessedik Sámuel ág. hitv. evangélikus lelkésztől, aki agrárreformjaival felvirágoztatta a még zsenge mezővárosunkat. Megalapította itt Európa első gazdasági iskoláját. |
| |
| Szarvas legnagyobb természeti kincse a város alatt húzódó 30 km hosszú Holt-Körös, amely 1888. évtől a Hármas-Körös Szarvas-békésszentandrási holtága. Nyári vízfelületét tekintve az ország állóvizei között az ötödik. Vize nemcsak öntözésre, hanem sportolásra és szórakozásra is kiválóan alkalmas. Rendszeresen itt rendezik a "Körös-Kupa" versenyt. |
| |
| A Holt-Körös partján terül el az európaszerte híres Szarvasi Arborétum, amelynek öt fás növénygyűjteménye közül a legidősebb a Bolza Pál alapította Pepi-kert, ahol mintegy 1400 fás szárú dísznövényben gyönyörködhetnek a látogatók. A gyűjteményeket évente 100-120 ezren tekintik meg. Az arborétum a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem oktatási, kutatási és közművelődési feladatokat ellátó azonos nevű intézeteként működik. |
| |
| Ugyancsak a Holt-Körös partján van az Erzsébet liget, amely 1899. óta viseli Erzsébet királyné a nevét. A ligetben sportpályák, játszóterek, kempingek és vendéglátó szórakozóhelyek találhatók. Itt van a "Lauder-Joint" Nemzetközi Ifjúsági Tábor is, amely évente sok hazai és külföldi zsidó fiatalnak szolgál pihenésül. |
| |
| Az Erzsébet ligetnek ma már alig nélkülözhető része a Ruzicskay György szarvasi születésű, szinte világszerte ismert, többszörösen kitüntetett festőművész alkotóháza és néprajzi gyűjteménye. Az alkotóház meghatározott időben a látogatók rendelkezésére áll. |
| |
| Szarvas Békés megye jelentős kulturális és tudományos központja. Figyelemre méltó intézményei: Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara és a Körös Főiskolai Kar Óvóképző Intézete, Tessedik Sámuel Múzeum, a Haltenyésztési és az Öntözési Kutató Intézet, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága és a Szarvasi Arborétum. |
| |
| Szarvas agrárjellegű település, gyáriparának nincs meghatározó szerepe, az ipari termelés alapjai még ma is a kézművesség. |
| |
| A város történetében kiemelkedő szerepet töltött be a helyi arborétum létesítésével a gr. Bolza-család és azok között is elsőként gr. Bolza Pál, akinek műemlék kastélya ma is kedvelt látogató hely. |
| |
| Szarvason született kiválóságaink: Dr. Melich János a szlavisztika világhírű professzora, Bajcsy-Zsilinszky Endre neves politikus, Ruzicskay György festőművész, Székely Mihály az első magyar aviatikus, Melis György operaénekes, dr. Dankó László kalocsai érsek, Itámár Jáoz Kest (Keszt Péter) izraeli költő. |
| |
| Közülük dr. Dankó László, Dr. Melich János, Melis György, Ruzicskay György, városunk díszpolgárai is. |
| |
| Forrás: Gróf Bolza Pál és Kastélya. ÖKI 1999. Szarvas |
