Szarvasról röviden
Mód.: 2005-01-25
Szarvas az országunk délkeleti részén, a Nagy-Alföld közepe táján, a Hármas-Körös mentén terül el. E helység és környéke már a honfoglalás előtti évezredekben is lakott volt: Anonymus gestájában Szarvas-halom (Cervino monte) néven szerepelt. A török idő végére szinte teljesen megsemmisült.
 
A térségbe új életet az osztrák br. Harruckern János György hozott 1722-ben, amikor ezt a délkeleti országrészt magyar és (tót) szlovák telepesekkel népesítette be. Azóta kétnyelvű ez a közel 20 ezer lakosú kisváros.
 
Az ország ezen délkeleti részét a XIX. században itt lezajlott agrárszocialista mozgalmak miatt nevezzük "Viharsarok"-nak.
 
A szarvasi Holt-Körös pontján van a Trianon előtti Magyarország geometriai középpontja, amelyet egy szélmalom utánzatú emlékmű jelöl. Ez ma országos védettségű történelmi emlékhely.
 
Szarvasnak, mint településnek a története és neve 1767-t.l elválaszthatatlan Tessedik Sámuel ág. hitv. evangélikus lelkésztől, aki agrárreformjaival felvirágoztatta a még zsenge mezővárosunkat. Megalapította itt Európa első gazdasági iskoláját.
 
Szarvas legnagyobb természeti kincse a város alatt húzódó 30 km hosszú Holt-Körös, amely 1888. évtől a Hármas-Körös Szarvas-békésszentandrási holtága. Nyári vízfelületét tekintve az ország állóvizei között az ötödik. Vize nemcsak öntözésre, hanem sportolásra és szórakozásra is kiválóan alkalmas. Rendszeresen itt rendezik a "Körös-Kupa" versenyt.
 
A Holt-Körös partján terül el az európaszerte híres Szarvasi Arborétum, amelynek öt fás növénygyűjteménye közül a legidősebb a Bolza Pál alapította Pepi-kert, ahol mintegy 1400 fás szárú dísznövényben gyönyörködhetnek a látogatók. A gyűjteményeket évente 100-120 ezren tekintik meg. Az arborétum a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem oktatási, kutatási és közművelődési feladatokat ellátó azonos nevű intézeteként működik.
 
Ugyancsak a Holt-Körös partján van az Erzsébet liget, amely 1899. óta viseli Erzsébet királyné a nevét. A ligetben sportpályák, játszóterek, kempingek és vendéglátó szórakozóhelyek találhatók. Itt van a "Lauder-Joint" Nemzetközi Ifjúsági Tábor is, amely évente sok hazai és külföldi zsidó fiatalnak szolgál pihenésül.
 
Az Erzsébet ligetnek ma már alig nélkülözhető része a Ruzicskay György szarvasi születésű, szinte világszerte ismert, többszörösen kitüntetett festőművész alkotóháza és néprajzi gyűjteménye. Az alkotóház meghatározott időben a látogatók rendelkezésére áll.
 
Szarvas Békés megye jelentős kulturális és tudományos központja. Figyelemre méltó intézményei: Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara és a Körös Főiskolai Kar Óvóképző Intézete, Tessedik Sámuel Múzeum, a Haltenyésztési és az Öntözési Kutató Intézet, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága és a Szarvasi Arborétum.
 
Szarvas agrárjellegű település, gyáriparának nincs meghatározó szerepe, az ipari termelés alapjai még ma is a kézművesség.
 
A város történetében kiemelkedő szerepet töltött be a helyi arborétum létesítésével a gr. Bolza-család és azok között is elsőként gr. Bolza Pál, akinek műemlék kastélya ma is kedvelt látogató hely.
 
Szarvason született kiválóságaink: Dr. Melich János a szlavisztika világhírű professzora, Bajcsy-Zsilinszky Endre neves politikus, Ruzicskay György festőművész, Székely Mihály az első magyar aviatikus, Melis György operaénekes, dr. Dankó László kalocsai érsek, Itámár Jáoz Kest (Keszt Péter) izraeli költő.
 
Közülük dr. Dankó László, Dr. Melich János, Melis György, Ruzicskay György, városunk díszpolgárai is.
 
Forrás: Gróf Bolza Pál és Kastélya. ÖKI 1999. Szarvas

Intézmény   Szabályzatok   Tessedik Napló   Tessedik Értesítő   Dokumentum letöltés
Neptun   HÖK   Könyvtár   Informatikai bejelentő   Telefonkönyv   Képeskönyv
Tessedik Sámuel Főiskola 5540 Szarvas, Szabadság út 2.